HTML

Kaszás György

kreatívigazgató, tréner és coach

Marketingkommunikációs és kreatív gondolkodás témákban szakmai fórumok gyakori előadója, szakmai könyvek szerzője.

AZ ELŐADÁS ALATTI IDEGESSÉG CSÖKKENTÉSE

2014.09.22. 17:33 Kaszás György Címkék: prezentáció tréning idegesség prezentáló

„Agyunk a születésünk pillanatában kezd el működni, és nem áll le egészen addig, amíg ki nem állunk a nyilvánosság elé beszélni.” – mondta Sir George Jessel angol bíró. Miközben beszél az előadó, a gyomrában mintha pillangók repdesnének ide-oda. De ez a kisebb baj. Az előadás alatti idegesség számos elkerülhetö gonddal jár.IDEG1.jpg

  • Fizikai tünetekkel (remegés, izzadás, hangproblémák, feszültség stb.) vonja el az előadó figyelmét a hallgatóiról.
  • Lehetetlenné teszi – vagy hatástalanná – a szemkontaktust.
  • Átragad a hallgatókra.
  • Elszívja a figyelmüket a prezentáció tartalmától.
  • Kényelmetlenség-érzetet kelt bennük.
  • Rombolja az előadás sikerét.

 

Az előadás közbeni idegesség a prezentációs félelemlánc (általános félelem a nyilvános beszédtől – prezentáció előtti idegesség – prezentáció alatti idegesség) utolsó láncszeme. Következmény.

IDEG2.jpg

Ez azt jelenti, hogy egyedül, előzmények nélkül nem lép fel, és a többi fennállása alatt nem szüntethető meg. Következésképpen előbb az előző kettőt kell eltüntetni, de legalább lecsökkenteni, és akkor ez automatikusan elmarad. A nélkül a prezentáció alatt csak arra törekedhetünk, hogy uralkodjunk az idegességünkön.

 

Gyakorlati tanácsaim a következők:

 

  • Ne támaszkodj a kezeddel! Ez a veszély azokat az előadókat fenyegeti, akik asztal vagy pulpitus mögül beszélnek. Megmarkolják az előttük álló objektumot, esetleg rátámaszkodnak, miáltal az átveszi a kezük remegését (Ezt szerencsétlen esetben az egész közönség felerősítve hallja a mikrofon segítségével), majd ezt a remegést átveszi az egész testük. Ez nyilván még idegesebbé teszi őket, amitől a kezük még jobban remeg, s ez belehajtja egy remegésspirálba őket.

 IDEG3.jpg

 

 

 

 

 

  • Használd az ujjkontaktust! Az előbb említett támaszkodás azért gyakori, mert a beszélőknek valamilyen testkontaktusra van szükségük. Elvben az jelenti számukra a biztonságot, egymagukban állva pedig elveszettnek, gyengének érzik magukat. A szakirodalom ennek feloldására javasolja azt, hogy beszéd közben érintsük össze a hüvelyk- és mutatóujjunkat. Ez hallgatóságnak nem tűnik fel, számunkra viszont biztosítja a testkontaktus-érzést.

 

  • Előadás közben ne magadra figyelj! Az önértékelés ideje később, a prezentáció után jön el. Figyelmed célpontja a hallgatóság és a mondandód legyen!

 

  • Légy aktív! Minél hamarabb indulsz el a közönség felé, minél előbb létesítesz szemkontaktust, minél előbb szólítod meg őket, kérdezel tőlük, és kerülsz ezzel valódi kommunikációs helyzetbe velük, annál hamarabb oldódik az idegességed.

 

  • Végül pedig alakítsd ki a helyes attitűdöt! A prezentáció nem túlélőtúra. Persze, ahogy korábban már említettem, nem árt, ha előadó és hallgatósága élve távozik a helyszínről. A prezentáció nem tartható meg sikeresen félelemből, vagy kényszerből.

 

Mindezek előtt azonban a biztos recept a gondos felkészülés, a próbák, a kipróbált, saját kezűleg beállított technika és a tudatos rutinszerzés. Ezek feleslegessé teszik a fenti pontokba szedett okosságokat.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://message.blog.hu/api/trackback/id/tr976721705

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.