HTML

Kaszás György

kreatívigazgató, tréner és coach

Marketingkommunikációs és kreatív gondolkodás témákban szakmai fórumok gyakori előadója, szakmai könyvek szerzője.

AZ INTERAKCIÓ

2014.09.22. 17:23 Kaszás György Címkék: prezentáció tréning testbeszéd interakció prezentáló

Ahogyan azt a vonatkozó kutatások eredményeiből látjuk, a prezentáció-előadók egyik legmeghatározóbb félelme az, hogy miközben beszélnek, elveszítik a hallgatóság figyelmét. Például a már korábban idézett, a Kreatívval közösen végzett felmérésem során a megkérdezettek 42 /!/ százaléka nevezete meg a prezentációs félelmi faktorai között azt, hogy unalmassá válhat a hallgatóság számára. Említésszámot tekintve ez volt a kiugróan legmagasabb félelmi ok. Az utána következő, a vészhelyzetekre vonatkozó mindössze 26% volt. Mondhatnánk erre azt, hogy olyan prezentációt kell csinálni, hogy a figyelemvesztés ne történhessen meg. Azonban a megoldás nem ilyen egyszerű. Szükség van másra is, mégpedig a hallgatók figyelmének tudatos megragadására és megtartására. Ennek pedig a legjobb eszköze az interaktivitás.

INT1.jpg

A legtöbb hallgató úgy érkezik a prezentációdra, hogy elfogadja a tradicionális szereposztást, miszerint te beszélsz, és ő hallgat. Ha ezt a modellt megtöröd, és az egyirányú kommunikációt interakcióvá változtatod, máris partnerekre lelsz. Az interakció nem más, mint folyamatos szerepcsere. Az előadó beszél, a hallgató hallgat, majd az előadó hallgat, és a hallgató beszél.

Figyelemhossz és interakció

A hallgató figyelme véges és változó intenzitású. Ez még a legjobb előadó és a legjobb előadás esetén is így van. A hallgatói figyelem az átlagos prezentációkon a hullámvasúthoz hasonlít. Nemcsak abban, hogy fel-le mozog. A hullámvasút szerelvényét induláskor felhúzzák a pálya legmagasabb pontjára, majd onnan zúdul alá, hogy ismét felkapaszkodjon, de ezután már egyre alacsonyabb csúcsokra.

INT2.jpg

Ezt a metódust kell figyelemmel kísérnie az előadónak és a völgyekben bevetnie az interaktivitás fegyverét. Ha megfelelő intenzitással teszi ezt, akkor a lefelé mutató irányt is függőlegesség változtathatja. Hogy milyen hosszú egy átlagos figyelemszakasz? Erre nézvést különféle forrásokból származó, egészen eltérő számokkal találkozhatunk, a 3 perctől egészen a 20 percig bezárólag. Tovább csökkenti az adatok értékét, hogy sehol nem olvasható mellettük leellenőrizhető hivatkozás. A figyelemspan nem abszolút fogalom. Szubjektív érték, amely sok dologtól függ: egyéntől, helyzettől, környezettől, az előadó és az előadás színvonalától, és így tovább.

Akkor jársz tehát jól, ha az előadásod alatt 4-6 percenként történik valami olyan, amely hallgatói választ kíván és vált ki, mert azzal folyamatosan fenntarthatod a hallgatói figyelmet. Elérheted, hogy a hallgatóid mentálisan valóban jelen legyenek. A hallgatói részvétel fajtái aránylag széles skálán helyezkednek el. Az egyszerű gondolkodásra/átgondolásra való felszólítástól a kérdezésen át egészen odáig terjednek, hogy a hallgatóság egy-egy tagja kiáll a pódiumra és ott beszél vagy mutat be valamit.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://message.blog.hu/api/trackback/id/tr176721671

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.