Zutty, belefutottam egy 2005-ös (!) kampányba, aminek láttán azt éreztem, hogy talán még sincs – legalább is akkor még nem volt – végveszélyben a reklámkreativitás. Nagy ügy, nagy ügy, nagy ügy. Szinte naponta fordul elő velem ez. Igen ám, de a legritkább esetben érzem egyúttal azt is, hogy valamiért meg is kell osztanom az élményt másokkal. Na, ez a meló viszont ilyen. Miért? Mindjárt rájössz te is.
A Minneapolis-i Carmichael Lynch ügynökség munkájáról beszélek, amely az Amerikai Reklám Szövetség megbízásából készült, és mi mást is reklámozna, mint magát a reklámot. A REKLÁMOT. Közreműködő partner a FedEx, az Altoids, a Sunkist, a Coke és a Budweiser. Csekélység.
E márkák gazdái felül tudtak emelkedni a csábításon, hogy direktben repüljenek rá egy, a saját márkájuk elsöprő nagyszerűségét bizonygató reklámüzenet lehetőségére. A földgolyó legértékesebb márkája, a Coke, például megszegve – mit megszegve: MEG-SZEG-VE!!! – a saját maga által kreált szigorú arculati szabályokat, képes volt megadni a jogot valakinek, hogy egy szakma, egy közösség – és a józan ész – képviseletében játsszon egyet az ő féltve őrzött logójával. És a másik négy is megtette ugyanezt, mögé állva az ügynek. Azt a soksoksokéves invesztíciót, amit belenyomtak a márkáikba, azt a globális ismertség-erőt adták, amivel nem sokan rendelkeznek e szakmában. Tették ezt a saját elemi érdekeik felismerésével, és tették ezt a többiekért.
Szóval, hát. Mintha kissé messzebb lennénk még mi itt ezen a 93 000 négyzetkilométeren a legnagyobbak szakmai IQ-jától, felülemelkedési képességétől, üzletiélet-felfogásától, mint a Plútó a Naptól. Messze a kívánatostól.
És még valami, mielőtt elfelejteném. Az amerikai reklám a jelek szerint oly rosszul prosperál, hogy nemcsak, hogy ilyen áldozatokra van szüksége a nagy márkák tulajaitól, de az ottani szakma erősen érzi is sanyarú helyzetét. Hiszen látod, rászorul arra, hogy reklám a reklámért kampányt indítson. Nagy, hatalmas baj lehet ott.
Nem úgy, mint minálunk. Ahol minden a legnagyobb rendben. A reklámozók egyre több pénzt szeretnének fizetni az ügynökségeknek, szigorúan megkövetelve, hogy egyre kevesebb szolgáltatást nyújtsanak nekik cserébe. A médiumok erőszakosan csökkentik áraikat. A magyar reklámok tarolnak a világ legnagyobb fesztiváljain. A szakmában dolgozók boldogok. A közvélemény imádja a reklámokat. A politika állami kitüntetések sorával jutalmazza a reklámszakembereket. Nincs is nekünk szükségünk olyan vacakságokra, mint a reklámot népszerűsítő reklámkampányok. Jól tudja ezt a magyar reklámszakma minden résztvevője, összes szakmai szövetsége. Mindez abból tudható holtbiztosan, hogy sok-sok éve senki nem is tartja fontosnak azt, hogy történjék valami reklám a reklámért ügyben. Hiába. A titok egyszerű. Jókor, jó helyre kell születni. Nekünk sikerült.
