A hallgatók a profi előadót az amatőrtől a beszéd közbeni szünetek hossza és fajtája alapján könnyen megkülönböztetik. Aki faltól-falig végigbeszéli a prezentációját, előadását, az a sietséget, a zsúfoltságot, a monotonitást kommunikálja. Fő üzenete a hallgatóinak az, hogy „Felmondom nektek a leckét, aztán hadd menjek Isten hírével!”. Pedig a beszéd közbeni tudatos szünet sokszor hangosabban és világosabban beszél, mint a szavak, mondatok. Azt mondja, hogy az előadó átgondolt, tudja, mit akar, nemcsak fejben, de kézben is tartja a prezentációját, tudatosan vezeti a hallgatósága figyelmét a mondandójában. És emellett érdekes ellentmondásnak tűnik, hogy egyben növeli az előadás spontaneitás-érzetét. És, ami talán a legfontosabb: a szünet karizma-alapeszköz is egyben.
Desmond Guilfoyle A karizmatikus hang hét titka című cikkében a következőket írja a szünetről:
„Néha a csenddel többet mondhatunk el, mint a szótár összes szavával. A csend, maga a kommunikáció magas művészete. Cicero szerint nemcsak művészet, de maga a retorika tudománya rejlik benne. Egy hatásosan használt szünet óriási drámai erőt jelenthet. Figyeld, hogy milyen hosszan tudsz kitartani egy szünetet, mielőtt a vészrendszered jelez, és próbáld meg annál egy kicsivel hosszabbra nyújtani. A szünet szabályai egyszerűek, könnyen integrálhatók a prezentációs vagy előadói eszközeid közé.
A mini szünet körülbelül fél másodperces. Arra jó, hogy a mondataidat jelentéstartalom alapján félmondatokra, apróbb részekre oszd fel. Ezzel segítesz a hallgatóidnak abban, hogy magába szívja a mondataidban szereplő különféle gondolatokat.
A váltásszünet egy-két másodperc hosszú. A hírolvasók használják ezt a szünettípust két hír között, ezzel jelezve a váltást. A váltásszünet segíti a hallgatóságodat abban, hogy elkerülhesse két ötlet, két gondolat összekeverését.
Az egységszünet 2-4 másodpercnyi. Lehetőséget nyújt a hallgatónak arra, hogy egy-egy fontosabb gondolatban elmerüljön, hogy megjegyezze azt.
A drámai szünet 1 és 5 másodperc közötti. Ez a szünetfajta fontos szavak és kitételek előtt és után használatos. Arra is kiváló, hogy a hallgatóság felkészüljön egy szóra, annak az elhangzása előtt.”
TIPP
A beszédszünet tartásának megtanulását kezdd mechanikus, direkt módszerrel! Gyakorolj úgy, hogy kifejezetten a szünetekre koncentrálsz. Akaratlagosan szakítod meg a mondandódat arra alkalmas pontokon (mondat közben, mondatvégeken, új gondolat előtt), és kitartod a szünetet addig, amíg akarod.
Nagyon fontos! A szünet levegővételre is kiváló. De ennek technikája nem az, hogy a még bent lévő levegőre ráveszek levegőt, hanem előbb kifújom, és az üres tüdőmbe szívok frisset.