HTML

Kaszás György

kreatívigazgató, tréner és coach

Marketingkommunikációs és kreatív gondolkodás témákban szakmai fórumok gyakori előadója, szakmai könyvek szerzője.

MEGTANULHATÓ-E A PROFESSZIONÁLIS PREZENTÁLÁS

2014.09.22. 17:44 Kaszás György Címkék: prezentáció tanulás tréning képzés készségek

Színvonalas prezentációra van szükséged? Két út vezet oda: megtartatod mással, aki profi, vagy magad válsz profivá.

Egy megoldás: a delegálás

Az első megoldás a kényelmesebb, noha a magyar piacon még – szégyenszemre – szokatlana prezentációs feladatok, esetleg azok egy részének outsourcolása. Foglalkoztass külsős prezentációtervező coachot, aki megtervezi, elkészíti, és betanítja az anyagot neked. (Több ezer éves, bevált megoldás: számos ókori görög szakember kereste ezzel a kenyerét, például az egyik első profi, Iszokratész is szónoklatok megírásából élt, miközben önmaga egyetlen egyszer sem lépett szónoki emelvényre.)

Még jobb megoldás a felkért hivatásos prezentáló, aki elkészíti és elő is adja az egészet. A bérprezentáló intézménye fejlett helyeken bevett, szokásos megoldás. Azokban az országokban külön előadószövetségek, előadóközvetítő cégek dolgoznak, melyek segítségével több százas, több ezres listáról választhatják ki a leendő megbízók az adott alkalomnak megfelelő embereiket. Ilyen például az amerikai NSA (National Speakers Association) és a Speakermix. Nálunk szövetség nincs, de profi előadók vannak. Érdemes megbízni őket alkalomadtán, hiszen már említettem: a prezentáció a leginkább időigényes, összpontosítás-igényes, munkaigényes műfajok egyike.

Alternatíva: a tanulás

Van egy másik megoldás is: tanuld meg és dolgozz. Mert természetesen az nem kérdés, hogy megtanulható-e, oktatható-e a prezentálás. Már az említett Iszokratész óta, majdnem két és fél évezrede nem kérdés. Ő volt az, aki a talán leghíresebb ókori szónoki iskolát megalapította és vezette. De a prezentálás elsajátíthatóságát bizonyította a maga idejében számos más húzónév is, Platón, Arisztotelész, Ciceró és társaik. Mondhatni az ókori oktatásban a szónoklás vezető tantárgynak számított.

Szónoki iskolák sora várta a sokat fizetni tudó családok fiait többek között Athénban, Pergamonban, Alexandriában, Rhodoszon. A szónokképzés számított a legmagasabb fokú képzésnek.Quintilianus, a legmeghatározóbb rómaioktatásügyi vezető pedagógiájának központi gondolata is a szónokképzés volt.

A hivatalos oktatás zsákutcája

Ennek tükrében különösképp siralmasnak mondható a modern oktatás hozzáállása a kérdéshez. Pontosabban fogalmazva az, hogy az iskolák tömegével ontják magukból a kommunikációs mozgáskorlátozottakat. (Igen, a kommunikációs képzések is!)

Igen kevés felsőoktatási intézmény használ PowerPointot (vagy bármilyen számítógépes prezentációt) az előadásokhoz, de ha megnézed ezeket az anyagokat, örülsz, hogy nincs a kezed ügyében a kardod, mert ha ott lenne, Isten bizony beledőlnél. Annyi gyenge, primitív, hibás PowerPoint anyagot ritkán találsz egy kupacban, mint amennyit egy-egy egyetem, főiskola honlapján lehet megnézni. Ezekhez természetesen a diákok férnek hozzá, ami az igazi nagy tragédia. Az oktatási intézmények ugyanis ezt a prezentációs apályt oktatják az új generációknak. 

Annak ellenére, hogy egyetemeken – ráadásul üzleti szakokon! – vannak két féléven át húzódó Prezentáció című tantárgyak, a prezentációt tanító tanárok döntő többsége maga sem tud akár nyomokban elfogadható prezentációt sem összeállítani.

Elnézve az anyagaikat, mintegy tizenöt-húsz évvel vannak lemaradva prezentációs ismeretekben a mai követelményektől.

Valójában mikorra, melyik évre készíted fel a diákjaidat? – kérdi Heidi Hayes Jacobsa2011-esNew York-i, neveléssel foglalkozóTEDx konferencián megtartott előadása kezdetén. Ő amerikai viszonylatban olyan 1982-re, maximum 1991-re tippel. Időutazásnak nevezi ezt az állapotot. Ez Magyarországra alkalmazva is tökéletesen megállja a helyét, azzal a különbséggel, hogy ez a Back to the past attitűd sokkal messzebbre nyúl vissza az időben. Elnézve, hogy miket (és hogyan) tanítanak, de legfőképp, hogy miket nem, arra kell következtetnünk, hogy az oktatás szerint az új generációknak is csak múltja van, jövője semmi. „Mi is le vagyunk maradva, és nem halunk bele, ti is túlélitek”, gondolják az oktatásügy mindenkori vezetői. Rosszul.

Nagy tanulság, ha az interneten ráklikkelsz például a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Hivatala egy-egy prezentációs anyagára. Ha a magyar közoktatást irányító szervezet olyan prezentációs kultúrával rendelkezik, mint amit ott láthatsz, akkor már nincs is több kérdés. Fej, hal, büdösödés.

PPT.jpg

A PowerPoint 1990-ben jelent meg. Azóta – 22 éve! – használják rosszul. Azóta egyenlő a PowerPoint a szöveggel túlzsúfolt diákkal. Azóta egyenlő az unalom fogalmával. Miközben pedig az unalmas, működésképtelen prezentációk oka nem a program, hanem az előadó, aki nem tud különbséget tenni a PowerPoint és a Word között. Mert nem oktatják rá, és mert ő maga sem érzi a tanulás szükségét, mielőtt kiállna a hallgatói elé.

Az önképzés

Hivatalos oktatási formákban az elvárásoknak megfelelő prezentációkészítést és prezentálást elsajátítani kizárt. Aki tehát felismeri, hogy a nyilvánosbeszéd-tudás karrier-alapkérdés, kénytelen önképzésre, tréningekre és coachingra hagyatkozni.

A színvonalas prezentálás nemcsak, hogy megtanulható, de kötelezően megtanulandó.

„Ha érdekes jövőt akarsz, akkor önképzési stratégiára van szükséged.” mondja Alexej Kapterev.Végezhető ez természetesen a Shaw-módszerrel is. „Úgy lettem szónok, ahogyan mások megtanulnak korcsolyázni. Addig csináltam bolondot magamból, amíg meg nem szoktam.„ – írta George Bernard Shaw.  Az autodidakta módszer nem elvetendő, de semmiképp nem várható tőle biztos, gyors és optimális eredmény. Ami az önképzést illeti, csakis minta alapján dolgozhatsz. A felkészülési tudásod fejlesztéséhez mások jó és rossz prezentációs anyagainak elemzése szolgálhat, az előadásmódod javításához pedig a saját prezentációidnak és a mások teljesítményeinek (vagy ami jobb: azok felvételeinek) elemzésével juthatsz közelebb.

A tréningek és a caoching

Az igazi fejlődéshez azonban hozzáértő külső szemre van szükség. Ezért az igazi, javasolt megoldás a tréning/coaching duó, mely az általános képzést, továbbá a felkészülés, az előadás és az előadói készségek fejlesztését szolgálhatja – egyes részterületekre (pl. alapkészségek, diadesign, animáció stb.) külön koncentrálva –, akár személyre szabottan. 

A tréning az alapok lefektetésére (pl. a folyamat rendszerszintű megértése, tudásállapot-felmérés, készségfejlesztési teendők meghatározása stb.) és/vagy egy-egy részterület (pl. felkészülés, célmeghatározás-tartalom-struktúra, diadesign) csoportos begyakorlására alkalmas.

A coaching mélyebbre hatol, egyéni vagy mikrocsoportos gyakorlati készség- és tudásfejlesztés. Konkrét hibák kijavítását, hiányosságok (pl. testbeszéd-gondok, szemkontaktushiány stb.) megszüntetését és a jó megoldások gyakorlati beidegződés-szintű rögzítését szolgálja. A coaching lényegi eszköze a kognitív disszonancia: az a tény, hogy ahol a hitek (pl. nem tudok mit csinálni a kezeimmel, vagy nem tudok meggyőzően, hitelesen beszélni) és a tettek (pl. a prezentációs gyakorlatok) konfrontálódnak, ott rendszerint a tettek győznek, és a gondolkodás, az attitűd változik meg annak megfelelően.

Egy fontos tanács: ha úgy döntesz, hogy trénerhez, vagy prezentációcoach-hoz fordulsz, előzetesen és alaposan ellenőrizd le az illető gyakorlati tudását, nézd meg előadását vagy annak felvételét, tekintsd meg egy-egy hallgatójának az előadói teljesítményét, és ha tetszett, amit láttál, csak akkor szegődj el hozzá tanulni. Ugyanis a trénerszakmának is megvan a maga dús, buja aljnövényzete. Ha nem vagy kellőképp körültekintő, könnyen találhatod magadat olyan képzési helyzetben, amelyben te magad jobban konyítasz az egészhez, mint a „tanárod”. 

Hogyan válassz tréninget, coach-ot?

Számtalan tréning kínálja magát az interneten. A legtöbb mindent megígér, és ha hiszel nekik, akkor képzeletben már a jelentkezés előtt Cicerónak számítasz. A baj akkor van, ha a tréningről kijövet is csak képzeletben számítasz annak. Hogyan válassz hát tréninget? Ha a Google-be beírod azt, hogy prezentációs tréning, akkor e sorok írásakor nem kevesebb, mint 47 100 találat érkezik két másodpercen belül. Ennek persze csak tört része a tréningajánlat, de a maradék is oly tekintélyes számú, hogy ezen az alapon lehetetlenné teszi a választást.

A gyakorlati szempontok

MIRE VAN SZÜKSÉGED? Először is azt kell eldöntened, hogy alapszintű, vagy haladó, esetleg mesterszintű tréningre van-e szükséged, és hogy azon belül általános, vagy egy-egy részterületre (mint például felkészülés, dizájn, előadás, stb.) kiterjedő képzésre.

KI A TRÉNER? A cégreferenciák nem jelentenek semmit. Téninget soha ne tréningcég és annak referenciális ügyfélköre alapján válassz, hanem mindig a tréner személye legyen a döntő! A tréner referenciáira légy kíváncsi! Ha a tréningcég nem tud konkrét referenciákat adni a tréner személyéről, az gyanús. Válassz olyan trénert, aki maga is előadó, méghozzá referenciákkal! Ez utóbbi egyrészt többnyire ellenőrizhető az interneten, főként abban a tekintetben, hogy gyakorló, hatásos előadó-e vagy sem.  Ha videó is elérhető egy-egy előadásáról, akkor azt is láthatod, hogy a stílusa illik-e hozzád. Ha mód van rá, célszerű korábbi hallgatóival is beszélned. (Igaz mindez a coachválasztásra is.)

MI AZ AJÁNLAT? A másik fontos döntési szempont az, hogy maga a képzés mit kínál. Mire terjed ki, az adott tréning tartalma. Milyen részterületeket fed le? Csak az előadást? Az előkészületeket? Az előadói készségeket is? A tartalom szélessége mennyire kompatibilis a tréning hosszával?

Például kérdés, hogy lesz-e lehetőséged a tréningen prezentációkra. Rögzítik-e ezeket? Megkapod-e az anyagukat valamilyen hordozón? Van-e mód a tréning után a teljesítményed elemzésére a trénerrel? Folytatható-e a tréning igényeid szerint, személyedre szabott coachinggal a tréner vezetésével, kijavítandó a főbb hiányosságaidat?

A tréningek legfontosabb értékmérői az eredmények. Vagyis, hogy konkrétan mennyivel lesz több a résztvevő akkor, amikor a végén távozik, ahhoz képest, amikor az elején elfoglalta a helyét a teremben. Vagyis, hogy konkrétan mit ígér a tréner a tréning résztvevőinek előzetesen, méghozzá számon kérhetően.

ELŐKÉSZÍTÉS? Fontos tréningválasztási szempontnak kell lennie annak, hogy milyen az előkészítés, van-e előzetes szint és/vagy igényfelmérés. Ami például engem illet, én e nélkül egyetlen felkérést sem vállalok el.

MILYEN HOSSZÚ? Milyen hosszú a tréning? A legtöbbjük egy vagy két napos, ezekben az esetekben a kérdés, hogy a munkád és egyéb kötelezettségeid megengedik-e a teljes részvételt. Pluszkérdés, hogy az időtartam és a kínált tartalom szinkronban áll-e egymással.

Az én gyakorlatomban az optimális megoldás egy háromlépcsős folyamat.

  • Workshop, amely alkalmas arra, hogy például egy cég csapatának általános prezentációs kultúráját felmérje és összehasonlítsa a kívánatos színvonallal, továbbá meghatározza a továbblépés konkrét teendőit. Ennek időtartama körülbelül 3-4 óra.
  • Tréning, amely az adott csapatra, méretre szabva sorra veszi azon területeket, amelyek az adott cég üzleti/eladási munkájában a legfontosabbak. Amely alkalmas arra, hogy tudatossá tegye a prezentációs munkát, hogy alapvetően hibás szokásokat, eljárásokat megtörjön, és, hogy olyan trükköket, eszközöket adjon a résztvevők kezébe, amelyeket ők akár már másnap használhatnak a gyakorlatban. Alkalmas továbbá arra, hogy a résztvevői prezentációk nyomán felmérje az egyes hallgatók fejlesztendő területeit. Egy tréning időtartama 1-2 nap.
    • Coaching, vagyis személyes, egyedi képzés. A tréningen felmerült egyéni hiányosságok kijavítása, gyengeségek eltüntetése. (például szemkontaktus-hiányok, testbeszéd problémák, beszédirány, beszédmód stb.) A coaching alkalmanként 1-1,5 óra, az alkalmak száma függ a coaching alanyától, az adott probléma mélységétől és természetétől. 

MENNYI? A tréningválasztás fontos szempontja természetesen az ár, ami az összes választási szempont közül talán a legbizonytalanabb tényező. Ugyanis azt látom, hogy az egyes tréningek árai egyáltalán nem tükrözik azok értékét. A nevetségesen olcsó, pár tízezer forintos részvételi díjú tréningek gyanúsak, de azt sem jelenthetjük ki, hogy a kiugróan magas árú képzések kiugróan magas tudást is adnak. Az viszont megállapítható, hogy minél alacsonyabb egy tréning részvételi díja, általában annál magasabb a résztvevők létszáma. Ez azt jelenti, hogy a program annál kevesebbet foglalkozik az egyéni igényekkel.

Kinek van szüksége prezentációs képzésre?

Más szóval: miért vennél részt tréningen, vagy miért küldenéd el a beosztottaidat képzésre? A válasz egyszerű: azért, hogy az eladási hatékonyságot növeld. Tudom, a tréningek drágák, de csak egy valami drágább. A tréningek elhagyása. Szerinted ki fizeti a céged prezentációinak a költségeit? Ha sikertelenek, ha viszik a pénzt, akkor természetesen te. Ha sikeresek és pénzt hoznak, akkor az üzletfeleid. Te pedig szabadon választhatsz, hogy melyiket szeretnéd.

Van olyan nemzetközi reklámügynökség Magyarországon, amely egy év alatt két kisebb tenderprezentációt nyert meg. És 36 vesztes prezentációt tartott. És a mai napig sem iktatta a képzési programjába első helyen a prezentáció-tudásmenedzsmentet. Sőt. Nincs is képzési programja. Ez az ügynökség ma az összeomlás szélén áll.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://message.blog.hu/api/trackback/id/tr56721747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása