HTML

Kaszás György

kreatívigazgató, tréner és coach

Marketingkommunikációs és kreatív gondolkodás témákban szakmai fórumok gyakori előadója, szakmai könyvek szerzője.

A KONFERENCIASZÍNPAD

2014.09.22. 16:55 Kaszás György Címkék: prezentáció tréning felkészülés helyszín

Hogy néz ki az átlagos konferenciaszínpad? Három alaptípussal találkozhatunk, amelyeket én speciális neveken tartok számon: 

  1. A susnyás
  2. A szamárpados susnyás
  3. Hogy jobban láss, hogy jobban láss

KONF1.jpg

A susnyás a Népszótár szerint gazos, növények által benőtt, bozótos terület. A susnyás színpad szintén növényekkel zsúfolt. A vetítővászon középen, a mellette álló pulpitus pedig tökéletesen elrejti az előadót a hallgatóság szeme elől, felolvasássá alakítva az előadást. Az előadó ugyanazt a szerepet tölti be, mint anno a némafilmeket vetítő mozikban a zongorista. Hangaláfestés a szerepe.

A szamárpados susnyás az előző megoldás felturbózott változata. Ekkor a már említett botanikus kertet kiegészíti egy szintén teljesen felesleges hosszú asztal virággal, terítővel, poharakkal és vizekkel. E mögött ülnek a sorukra váró, vagy éppen az utánuk következő kollégáikat hallgató unott előadók. Fejük fölött a vászon, úgyhogy a többiek előadásait a hallott szövegek alapján próbálják meg rekonstruálni magukban.Meggyőződésem, hogy ez a rossz színpad-berendezési beidegződés a keresztény liturgiából jön. Az asztal az oltárt helyettesíti. Számos alkalommal az előadók mögüle mondják el az előadásukat. A gond az, hogy egy előadás nem mise.

A hogy jobban láss, hogy jobban láss verzió alapjaiban más, mint az előző kettő. Itt az előadó középen áll a pulpitus mögött és egy monitor előtt (ami a legtöbbször szélesre torzított képet ad). Kétoldalt, az előadó helyének síkja előtt 1-2 méterrel pedig két hatalmas kivetítő, amelyeken többnyire a diák láthatók két példányban. Mindkettő kiválóan látszik a terem összes helyéről, kivéve onnan, ahol az előadó áll. Ebből több dolog is következik. Egy: az előadó nem segítségként használja a diákat, hanem csak kivetíti azokat. Kvázi ő a beszélő mozigépész. Kettő: nem tudni, minek a két kivetítő, ha minden oldalról jól látszik mindegyik. Három: külön információforrások (az előadó és a dia) osztják meg a hallgatóság figyelmét ahelyett, hogy egy irányba kelljen összpontosítania.

A dupla kivetítés totális tévedés. Az előadónak ugyanis végig interakcióban kell dolgoznia a diáival. Oda kell tudnia lépnie, részleteket kell tudnia mutatni egy-egy képen. Oda kell pillantania időnként. Ezt teszi teljességgel lehetetlenné a két vetített kép. Ilyen esetekben én mindig arra gondolok, hogy miért nincs jelen az előadó ikerpárja is, hogy mindegyik vászonhoz jusson egy. Ha előadóként kerülök ilyen helyzetbe, akkor lekapcsoltatom az egyik vászon kivetítését. Ettől a technikusok és a rendezőség boldogtalan, viszont a hallgatók és jómagam boldogabb vagyok. A rendezőknek a vetítőfelület megduplázása helyett inkább egy nagyobb méretű vásznat, felületet kell alkalmazniuk.

A kívánatos elrendezés a következő:

 KONF2.jpg 

Minden felesleges dolog tűnjön el!

  • Az egyik ilyen a pulpitus – amiről nemsokára külön is lesz szó –, de azt számos gyengébb, gyakorlatlanabb vagy felkészületlenebb előadó miatt meg szokták tartani. Ilyenkor a technikai személyzet feladata az, hogy húzzák félre az olyan előadások előtt, amelyeknél nincs rá szükség.

  • A növények maradjanak a virágboltban!

  • A nagy asztal a széksorral szintén abcúg!

  • A vászon akkor lehet középen, ha a vetítés hátulról történik.

  • Egy kisasztalka vagy állvány az előadó kellékei (víz, pótklikker stb.) számára, és egy szék vagy fotel szükség esetére maradjon a sarokban!

  • Az előadói mozgástér legyen tiszta!

És már el is jutottunk ahhoz a színpadberendezéshez, amit Steve Jobs is használt. Nem ő találta ki. Ő csak tudta, mire van neki és a közönségének szüksége. Az a baj, hogy a legtöbb konferenciarendező nem tudja.

Én viszont tudom, egy ilyen esemény előtt közvetlenül már limitáltak a változtatási lehetőségek, tekintve, hogy a szakemberek hosszas és komoly munkája van abban, hogy a színpad használati értékét a lehető legalacsonyabbra csökkentsék. Ennek ellenére, ha egy órával a rendezvény kezdete előtt érkeztem a helyszínre, szinte mindig volt lehetőségem legalább a színpad elrendezésén valamit optimalizálni, a zsúfoltságán csökkenteni. Növényeket, pulpitust arrébb tetetni, asztalt, székeket elvitetni.

Szólj hozzá!

ÜLVE VAGY ÁLLVA

2014.09.22. 16:47 Kaszás György Címkék: prezentáció proba tréning felkészülés testbeszéd prezentáló

 Ez itt a kérdés. Ez a dilemma határoz meg mindent. Az előadó mozgásterületét (mindkét értelemben), a hallgatóság-előadó viszonyt, a hallgatók percepciós lehetőségeit, a prezentáció menetének előadói uralását, az előadás dinamikusságát, a helyszín elrendezését, és sorolhatnám.

Az ülve történő prezentálás lehetősége sokaknak azért szimpatikus, mert úgy érzik, hogy az sokkal barátibb, emberközelibb, sokkal kevésbé merev és hivatalos. Azonban az ülve történő prezentálás jel. A teljes szituációs identitásprobléma jele. Ha a prezentációd közben ülve maradsz, akkor azt kommunikálod, hogy egy vagy a jelenlévők közül, és ez ott és akkor nem igaz. Gondolkozz csak el azon, hogy vajon a stand up comedy miért nem sit down comedy. Ha valaki prezentál, akkor ott a teremben ő a vezető. Az egyedüli. És ez élesen megkülönbözteti a többiektől, a hallgatóságtól.

És ahogyan az álló és az ülő testhelyzet különbözik, ugyanolyan alapvetően különböző a jelentésük is. A felállás jelentése az, hogy „Most én fogok beszélni!”. Az ülve maradás jelentése viszont az, hogy „Beszéljük most meg ezt a kérdést együtt!”. Az álló pozíció előadói, az ülő pedig tárgyalási helyzetet jelent.

De az előadóból az előadása alatt ülve sem lesz hallgatóság. Az előadónak fel kell vállalnia, hogy ő az előadó és meg kell felelnie az azzal járó formai elvárásoknak, pl. annak, hogy állva prezentál. A szűzlány esete, hogy tudniillik egy időben szeretné elveszíteni és megtartani az ártatlanságát, az nem megy. Gondolj csak arra, hogy a kettős ügynökök végül mindig lebuknak.

Ha mégis úgy döntesz, hogy ülve prezentálsz, akkor megfosztod magadat a következőktől:

  • a szabad mozgástól,

  • a testbeszéd lehetőségétől,

  • a dinamizmustól,

  • annak lehetőségétől, hogy folyamatos figyelmet irányíts magadra,

  • a hallgatói figyelem irányításának lehetőségétől egy-egy dián

Az ülő előadó ott hibázik hatalmasat, hogy egy üzleti prezentáción is megteremti magának a konferenciákra jellemző pulpitushatást, annak minden negatív következményével együtt. Ami engem illet, mindössze egyetlen szuper előadót ismerek, akinél teljes mértékben akceptálható az ülő testhelyzetben történő prezentálás. Őt Steven Hawkingnak hívják.

Ha viszont felállsz, önállóságot nyersz, figyelmet kapsz. Már az, hogy felállsz, az is egy nonverbális parancs a hallgatóid felé. Azt jelenti: „Figyeljetek rám!”. Ha felállsz,

  • szabadon mozoghatsz,HARANG.jpg

  • szemkontaktust teremthetsz bárkivel,

  • könnyen kezelheted a technikát és a kellékeket,

  • tisztább jeleket küldhetsz a hallgatóságodnak,

  • irányítasz, vezetsz,

  • audiovizuális mozgóképpé válsz,

  • sokkal hatásosabb, emlékezetesebb lesz a kommunikációd.

Értelmezzük a prezentálót kommunikációforrásként! A képen látható kettő közül melyik az intenzívebb, a vonzóbb, a hatásosabb? A kisebbik vagy a nagyobb? Milyen elfogadható oka lehet hát annak, hogy a nagyobbnak tört részére csökkented a méretét, s ezzel az erejét is?

Mindezek összefoglalásául kérlek, hunyd le a szemedet, és képzeld el a széken ülve szónokló Cicerót, Démoszthenészt vagy Catót! Lehetetlen, ugye? Ez a rövid válasz az ülve vagy állva kérdésre.

A szabály tehát: állni, és ülni hagyni.

 

Szólj hozzá!

AZ IDŐ

2014.09.22. 16:43 Kaszás György Címkék: prezentáció proba idő tréning felkészülés készségek prezentáló

A megbízó vezérigazgatója papír zsebkendővel itatja fel könnyeit, miközben azt hüppögi, hogy „Túl rövid volt a prezentációóóóóó!”. A marketingigazgató elkeseredetten veri az asztalt: „Miért ilyen átkozottul rövid az összes IDŐ.jpgprezentáció?!” A pénzügyi igazgató pityereg: „Úgy hallgattam volna még!” Ezek olyan helyzetek, amelyek egy-egy prezentáció után sohasem következnek be. Gyakoribb hiba az, hogy a mondanivaló szétfeszíti az időkereteket. Két okból. A felkészülés során ilyenkor egyrészt elmarad a rendelkezésre álló mondanivaló közlésre szánt mondandóvá történő leszűkítése, a prezentáció/előadás pedig ettől a túltömött koffer szindrómában szenved. Ráülünk, próbáljuk becsukni, miközben mindenhol zoknik, bugyik, madzagok és hasonlók lógnak ki belőle. A másik ok pedig a már említett próbahiány. Ha ugyanis valaki csak egyetlen egyszer elpróbálja előzetesen a mondandóját, akkor azonnal látja, ha az anyaga túl hosszú.

Nincs kevés idő, csak hosszú prezentáció van.

adást az írói szakra járó hallgatóknak. A pódiumra lépve végighordozta a tekintetét a lelkes arcokon, majd megkérdezte: ”A teremben az összes kéz a magasba emelkedett. Lewis, várt egy kicsit, majd megszólalt: ”adást senki nem tartott soha.

Ezzel szemben a hírhedt fecsegők vetekednek egymással. 2009.szeptember 23-án az ENSZ közgyűlésen Moamer Kadhafi a rendelkezésére álló 15 perc helyett 1 óra 35 perces beszédet mondott. Volt egy olyan érzésem, hogy akkor, amikor később szeretett honfitársai meglincselték, ezt is megbosszulták. De mégsem ő volt a rekorder, hanem Fidel Castro, aki 1960-ban ugyancsak az ENSZ-ben 4 óra 29 percet beszélt. Erre gondolj akkor, amikor az előadásod hosszát meghatározod. És gondolj arra, hogy az első ember, aki a Holdra tette a lábát, Armstrong űrhajós egy pár szóval – Apró lépés egy embernek és egy óriási lépés az emberiségnek – sokkal többet mondott el, mint a két előbb idézett ember egész életében együttesen.

A Százéves háború 116 évig tartott. A prezentáció, az előadás nem a Százéves háború. Pontosan kell véget érnie, lehetőleg előbb, mint a kitűzött időpont.

Az időmenedzsment már a felkészülés alatt kezdődik. A prezentáció a hallgatóságod ideje! Nem a tiéd! Kövesd a 30/25 vagy 1/6-os szabályt, vagyis egy fél órás rendelkezésedre álló előadásidőből öt percet vagy egyhatodot adj vissza ajándékba a hallgatóidnak! Ajándéknak ritkán örül valaki úgy, ahogy ennek fognak.

Szólj hozzá!

MENNYIT GYAKOROLJ

2014.09.22. 16:39 Kaszás György Címkék: prezentáció proba tréning felkészülés készségek prezentáló

Mégis, mennyi időt kellene eltöltened próbával egy-egy prezentációd, előadásod előtt? Egy Herbert Research kutatás szerint az amerikai közép- és nagyvállalatok sales menedzserei és alelnökei igen sokkoló adatokat produkálnak a próbaprezentációra fordított időt illetőleg. E menedzserek a sales területen dolgozó beosztottjaiktól egy-egy prezentációra átlagban 30 perces előkészületet várnak el. A jó beosztottak pedig 20 vagy kevesebb percet szánnak erre. A kutatás következő adatai azonban még ennél is sokkolóbbak. A megkérdezett sales menedzserek 33 százaléka egy prezentáció előkészületeire 1 és 10 perc közötti időt szán, 29 százalékuk pedig 11 és 20 perc közötti időt pazarol el, bőkezűen. A kérdés nyilvánvaló. Mekkora siker várható el egy olyan prezentációtól, amelynek az előkészületeire a prezentáló 1, azaz egy percet szánt rá?

  • Churchillről mondták, hogy minden egyes beszéde minden egyes percére egy órányi előkészítés, próba esett.

  • Andy Dlugan tréner, coach és előadóverseny-győztes, a Six Minutes blog szerzője, a Face the Wind című előadását a 2007-es Toastmasters verseny előtt körülbelül százszor próbálta el. Próbált vezetés közben az autóban hat héten át, próbált a felesége és a lánya előtt és próbált a verseny előtt a hotelszobában.

  • Nancy Duarte, a Slideology című könyv szerzője, You have the power to change the world (Megvan az erőd ahhoz, megváltoztasd a világot) című, 18 perces TED előadását előzetesen harmincnyolc órán /!/ át gyakorolta. Miért? Mert tudta, hogy egy-egy prezentációja sikerén dollármilliói múlnak konzultációs és előadás-megbízások formájában. Tudja, hogy a gyakorlás jobb, mint például a teleprompter, a súgógép, amelyről felolvashatja szövegét, tekintve, hogy csak így biztosíthatja a szemkontaktust és a valódi kapcsolatot a hallgatóival.

  • “Steve rendszerint az előadásai előtti két napot főpróbákkal tölti. Az első napon azokat a részeken dolgozik, amelyekről úgy érzi, hogy a legtöbb figyelmet kívánják. Az új termékek termék- és technikai menedzserei mind a teremben vannak, várva, hogy sorra kerüljenek. Ők egyben Steve tesztközönsége is: gyakran kéri a visszajelzéseiket. /…/ Egy nappal a show előtt, egy vagy két teljes főpróba után a dolgok sokkal rendezettebé válnak.” – írja a The Guardianban Mike Evangelist, aki maga is volt tevékeny résztvevője Jobs prezentációs munkájának. Természetesen - s ezt már én teszem hozzá – az utolsó két napot Jobs több hetes szigorú egyéni felkészülése előzte meg minden esetben.

Egy, a Kreatívval közös prezentációszokás-felmérésem során kapott válaszok szerint a prezentációkra való saját felkészülését, és felkészültségét a döntőképp a magyar marketingkommunikációs szakmát képviselő válaszadók 85 százaléka értékeli átlagon felülinek.  Ehhez képest 21%-uk semmi időt nem tölt próbával prezentáció előtt, 30 százalékuk pedig maximum 1 órát szám erre. Vagyis öt prezentálóból négy tartja jobbnak magát a többieknél, ugyanakkor minden ötödik előadó negligálja a próbát, egyharmaduk meg imitálja azt. Ők nyilván istenadta tehetségek.

KÉZ.jpg

 

 

Szólj hozzá!

MÉG VALAMIT A PRÓBÁKRÓL

2014.09.22. 16:19 Kaszás György Címkék: prezentáció proba tréning készségek prezentáló

 

REH1.jpgMegfigyeltem, hogy a legszürkébb előadók is szikrázóan kreatívok, ha a próba elkerüléséről van szó. Számtalan magyarázatát találják ki annak, hogy miért nincs szükségük gyakorlásra. Néhány szép példány a gyűjtésemből:

„Odamegyek, előadom és kész.”„Átfuttattam fejben a mondandómat.” – „Nincs időm. Egy kicsit nehezebb lesz, de megcsinálom.”„Nem próbálom el, mert akkor nem lesz friss az előadásom.”„Nem először prezentálok, ezzel se lesz gond.” – „Próba? Az olyan amatőr dolog. Mintha félnék a prezentációtól.”„Mások se próbálnak.””Én csináltam az anyagot, csak tudom, mi van benne.””Direkt úgy csináltam meg, hogy minden rajta legyen a diákon. Csak onnan kell elmondanom.”

Az eredmény: felolvasás (tehát az, amivel a próbaszakasz – ha lett volna – kezdődött volna), összevisszaság és nagy halál. Testnyelv-hiány. Enervált, akadozó, csikorgó, mondhatni poshadt előadás.

Oda se kell menni. El kell küldeni az anyagot bicklis futárral.

Nick Morgan ír egy kirívó esetről, amikor egy túlzottan önhitt CEO élete első /!/, és saját határozott kérésére rögtön 6000 fős /!/ hallgatóságnak adandó előadása előtt a következőképpen utasította vissza a próbát: „Én nagyon jól bírom a feszültséget, köszönhetően a harci művészetekben való jártasságomnak. Jó leszek.”

Az előadás végül kommunikációs katasztrófával zárult. 6000, inzultusnak kitett ember követte némán, egyetlen pisszenés nélkül, amikor emberünk, végezve a mondandójával, lesomfordált a színpadról. Olyasmi lehetett ez, mint amikor 1944-ben a hang nélkül, mély csendben álló moszkvaiak sorfalai között vonultatták végig a német hadifoglyok tömegét Moszkva utcáin (ahová azok harcolva soha el nem jutottak).

A próba, a gyakorlás az ismétlő tréning bevett formája az élet szinte minden területén. A sportolóknál, a pilótáknál, a tűzoltóknál, rendőröknél, katonáknál és így tovább. Képzeld csak el, mi lenne, ha mindezek gyakorlás, próba nélkül végeznék a munkájukat! Emberbaráti szeretettől vezéreltetve azt tanácsolom hát neked, hogy előzetesen próbáld el a prezentációdat minden esetben, hogy elkerüld az előadásnak csúfolt pórbát!

 

 

Szólj hozzá!

TÜKRÖM, TÜKRÖM

2014.09.22. 16:15 Kaszás György Címkék: prezentáció proba tréning készségek

Sokan tükör előtt gyakorolnak. Ez hibás szokás, tekintve, hogy a gyakorló ember szeme a tükörben saját magáraTÜK.jpg tapad, miközben az előadáson a hallgatókkal kell majd szemkontaktust létesítenie. Vagyis, a tükör segítségével végzett próba nem a prezentációs helyzetre készít fel. Valójában nem is tudom megmondani, hogy mire.

Magadat figyeled, amint beszélsz. Vagyis: egyszerre vagy az előadó és a közönsége. Hogy is írta Karinthy az Ötórai zárórában? „Továbbá azt álmodtam, hogy két macska voltam, és játszottam egymással.” Tükör előtt a balettesek gyakorolnak, továbbá hölgyek és urak próbálnak a szabónál.

Vedd fel videóra a gyakorlásaidat és a próbádat! Ennek visszanézése azonnali visszajelzést ad számodra, mégpedig arról, hogy hogyan lát téged beszéd közben a hallgatóság. A videofelvételen a következőket kell ellenőrizned: szemkontakt, váltások, arckifejezés, testnyelv, kisugárzás és a teljes előadásmód.

A próbaprezentáció a gyakorlásnak az a befejező fázisa, amikor az előadó már birtokában van mind az anyagának, mind pedig annak előadási módjának. Színházi hasonlattal élve ez a premier előtti bemutató. A próbaprezentáció lehetőleg a témában érintetlen ember/ek előtt történjék!A helyszín elrendezése a prezentáció helyszínének elrendezésével egyezzen meg!A technika is legyen azonos!Az utolsó próbaprezentáció és a prezentáció ne különbözzék semmiben egymástól! Nyilvánvaló, hogy ez a hosszúságára, és a belső időfelosztására is vonatkozik.

 

Szólj hozzá!

HOGYAN PRÓBÁLJ

2014.09.16. 20:07 Kaszás György Címkék: prezentáció tréning készségek prezentáló

A felkészülési agenda részeként készíts próbatervet! Mint a színházak. Az előkészítő fázis tervében a próbaterv legyen az utolsó tétel.

A próbafázist optimális esetben a fokozatosság jellemzi. Merthogy az igényes és teljes felkészülés esetén többfordulós.

PRÓ4.jpg

  1. Elkezdődik – most már a kész anyag ismeretében – a liftpróbával. Ennek célja a mondandó főbb pontjainak nagyon rövid összefoglalása.

  2. A valódi próbafázis háromrészes: tanulás, gyakorlás, főpróba.

  • Kezdődik az anyag átnézésével csöndben, memorizálásával, folytatódik hangos elmondással a monitorról (tanulás),

  • majd az elmondással állva, végül az előadással a gesztusok és mozgások hozzátételével (gyakorlás).

  • A befejező fázis az előadáspróba (főpróba), annak videóra vétele, visszanézése, elemzése, finomítása.

  1. Mindezek után én még javasolni szoktam a kékhalál-tesztet is. Ez nem egyéb, mint hogy a próbafázis végén elmondod az előadásodat diák nélkül, mintha elszállt volna az anyagod. Ez egyrészt valóban a technikai katasztrófahelyzetre készít fel (és csökkenti a félelmedet attól), másrészt viszont kiválóan alkalmas az előadásod végleges rögzítésére az agyadban, és a diafüggőséged teljes megszüntetésére.

 

Mint említettem, ez a teljes, minden részletre kiterjedő, alapos próbafolyamat. Az esetek döntő többségében, a sebesen rohanó munkamenetben kényszerítő okok folytán rövidíteni, egyszerűsíteni kell. Az előadás gyakorlása és a főpróba azonban következmények nélkül semmiképpen nem hagyható el!

 

 

Szólj hozzá!

A PREZENTÁCIÓPRÓBÁRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN

2014.09.16. 20:05 Kaszás György Címkék: prezentáció proba tréning felkészülés

A kész prezentációanyag még korántsem minden. Hiányzik belőle az előadó. A válasz arra, hogy hogyan lesz az egészből előadás. Ez a hiány az előkészítő fázis utolsó szakaszával, a próbákkal pótolható.

 „Sok előadó azt hiszi, hogy a prezentációja abban a pillanatban van készen, amikor a PowerPoint-printen a festék megszárad. Ha fejben futottad át a prezentációdat, és késznek érzed magadat az előadására, akkor gondold át ezt még egyszer! Ameddig nem próbáltad el hangosan és többször, addig nem tudhatod, hogy mi működik és mi nem, mi az, ami megakaszt, mi túl bonyolult, vagy mi hangzik idegenül a szádból.” Stephanie Scotti prezentációtréner és -coach mondatai ezek, és jól foglalják össze a lényeget.

Próba nélkül hogy állna a hölgyeken a báli ruha? Képzeld csak el! Ahhoz képest szupermodellnek hatna egy tehén, amelyre ráfújt a szél egy függönyt.  És próba nélkül hogy hangozna új zenedarab bemutatója? Mintha hangok helyett egy rozsdás 100-as szög döfködné a hallójárataidat. A kombinációk gyakorlása nélkül hogy néznének ki a brazil válogatott támadásai? Mint a magyar csapatéi. (És akkor már inkább a százas szög.) Talán csak a születés és a halál az, amit egy ember próba nélkül is kifogástalanul abszolvál.

REH2.jpg

És már helyben is volnánk: legtöbbször a próba hiánya az, ami visszavonhatatlanul bebiztosítja a prezentáció és előadója bukását. Szinte nincs olyan szakmai konferencia, ahol ne lennék tanúja annak, ahogy valaki vergődik a pódiumon, kétségbeesetten hallgatva a szavakat, amelyek éppen az ő száját hagyják el. A Grand Canyon mélyén érzi magát, nem értve, hogyan zuhant oda, s ami a legnagyobb baj, rántja magával szegény, védekezni képtelen hallgatóságát is. Valójában persze egy fizikailag lehetetlen, mondhatni abszurd helyzetben áll ott, tudni illik, a pódium tetején érzi irgalmatlan mélységben magát.

A prezentációra menet, a taxiban átfutott print, avagy a kezdés előtt két perccel gyorsan átpörgetett diák semmilyen értelemben nem nevezhetők próbának. Sokkal inkább a bukta biztos receptjének. „Ha nyolc órám lenne egy fa kivágására, hat órát a fejszém élesítésével töltenék.” – mondtaAbraham Lincoln. Manapság kevés a Lincoln.

A gyakorlat és a gyakorlás nem zárja ki egymást. Vagyis: a profi előadáshoz nagy gyakorlatra van szükséged, azonban az nem helyettesíti az egyes prezentációid begyakorlását. Professzionális előadók is elkövetik azt a hibát, hogy minden gyakorlás nélkül, csak a rutinjukra támaszkodva állnak oda a hallgatóságuk elé. Amatőrök elkövetik azt a hibát, hogy sokat gyakorolnak, de nem szereznek előzetes gyakorlatot. A legamatőrebbeknél mindkettő hiányzik. A jelszó tehát: gyakorlat és gyakorlás.

Michael Cainenek tulajdonítják a mondatot: „A próba a munka, az előadás a lazítás.” Aki tehát nem próbál, az nem dolgozik. De nem is lazít később. Szenved a pódiumon.

 

 

Szólj hozzá!

MI A PRÓBAPREZENTÁCIÓ ÉS MIT SZOLGÁL

2014.09.16. 20:04 Kaszás György Címkék: prezentáció proba tréning felkészülés

A próba a prezentáció töréstesztje. A kész anyag előadása hangosan és teljes egészében, minden részletével együtt. És nem egyszer. (Hanem? – kérdezné a szőke nő, de mi, ugye, nem.) Az utolsó 1-2 próba, ha lehet, a prezentáción használandó technikai háttérrel, ugyanúgy elrendezett teremben és emberek előtt zajlik. Ha ez utóbbiak nem ülnek rendelkezésre, akkor székek helyettesítik őket.

Gondolj Churchillre! Ő a modernkori történelem egyik legelismertebb előadója és nem mégis, hanem épp ezért telt hat hetébe, hogy felkészüljön például a parlamenti szűzbeszédére.

Az előkészítés, a próba pedig az előadót, illetve a kettő összmunkáját teremti meg.Célja a minden részletében begyakorolt, beidőzített el/ő/adás kidolgozása, begyakorlása. Felkészülés a várhatóra és a váratlanra. A „mindent megtettünk a sikerért” elv érvényesítése.

Davis Weiner írja: „… két fontos oka van annak, hogy a gyakorlat teszi a mestert. Az első az, hogy ha valamit gyakorlunk – legyen az üzleti, sales vagy tudományos témájú prezentáció, avagy Beethoven Holdfény szonátája –, akkor lényegében egy útvonalat vésünk számára az agyunkban. Gyakorlás nélkül az agyunknak tíz vagy száz lehetséges út is rendelkezésére áll a cél eléréséhez. A gyakorlat lecsökkenti a lehetséges utak számát.”

PRÓ3.jpg

Más szóval: bárminek a megtanulása, begyakorlása egy sémát, egy mintát alakít ki az agyban. (Hiszen pont azért csináljuk.) Egy utat, amely elvezet a kijelölt célodig. Ha nem gyakorolsz, akkor ez a minta nem jön létre. A baj az, hogy a próbaprezentáció (az út kialakítása) elmaradásakor ez az útkeresés a prezentáció alkalmával, a pódiumon zajlik le. A prezentáció helyett. A hallgatók a haladási bizonytalanságodat tapasztalják, azt, amit a próbáknak kellett volna megszüntetnie korábban.

Viszont, ha előzetesen megtanultad az utat – begyakoroltad a prezentációdat –, akkor az agyad tudni fogja a teendőjét, és a kitaposott vonalon, biztosan, precízen halad. És ettől a hallgatóid szemében te magad leszel biztos és precíz.

A próba javítja a teljesítményedet,lehetőségeket és következményeket kínál.

  • Úgy tanulod meg a prezentációdat, előadásodat, hogy közben nem kell bebifláznod azt. A mondandód kereken, egységesen bekerül a fejedbe.

  • A próbák alatt tovább finomíthatod az anyagodat. Kihagyhatsz, betoldhatsz, rövidíthetsz, súlyozást változtathatsz, animációt módosíthatsz stb.

  • A próba biztonságérzetet ad, s ezáltal nagyságrendekkel csökkenti a prezentációs stresszt, az idegességet. A hangod magabiztossá, a fellépésed meggyőzővé válik. A félelmi faktor minimális.

  • Kezdéskor biztosan teremted meg a kapcsolatot a hallgatóiddal, és a leggyorsabban jutsz el a lényeghez.

  • Pontosan ismered a prezentációd hosszát, ütemét, dramaturgiáját. Ismerni fogod az optimális tempót, és tudni, hogy biztosan beleférsz az időbe. Következésképpen sokkal pontosabb leszel.

  • A gyakorlás és a próba mutatja meg azt, hogy hogyan létezel, hogyan élsz majd a prezentációdban. Uralod magadat, a prezentációdat és a hallgatóságodat, a viselkedésmódod természetessé válik.

 

Szólj hozzá!

A FIGURÁLIS ÁBRÁZOLÁS EREJE

2014.09.16. 20:00 Kaszás György Címkék: prezentáció tréning tervezés felkészülés

Túl azon, hogy a különféle grafikonok a vizuális közhelynyelvezet elemei, a különféle kör-, oszlop- és egyéb diagramoknak van egy másik nagy hátránya: az, hogy kizárólag a befogadó bal agyféltekéjére hatnak. Sőt mint ilyenek, kifejezetten erős, aktív befogadói figyelmet követelnek meg. Ez viszont egy prezentáción a legritkább esetekben tapasztalható.

Amennyiben viszont a hagyományos grafikonokat felváltjuk figurális infografikákkal, erős, balanszírozott, mindkét agyféltekére együttesen ható megfogalmazáshoz jutunk.

Nézzünk ezzel kapcsolatos három példát:

 CIT.jpgBAN.jpgFB.jpg

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása